Lator László: Hogy ezt hogy így értem de mégsem

hogy ezt hogy így értem de mégsem

mert készen ki lehetne készen

hol milyen világvégi fészken

nevelte dühét rombolásra

jajongva ront bőrömmel érzem

ing-reng ahogy zokogva rázza

ahogy markolja és csigázza

ahogy a semmi rést a részben

ahogy szétárad az egészben

megroppan gyönge gyönge váza

de készen ki lehetne készen

hol hozzád út a szenvedésben

jajongva ront a szél a házra

én meghaltam már de te élsz nem

hogy ezt hogy így értem de mégsem